| Published: 

Mikor és hogyan kell a mintákat az LFA-mérések során bevonattal ellátni?

Bevezetés

A lézeres villanáselemzés (LFA) módszer lehetővé teszi a különböző anyagok - a fémektől kezdve a polimereken át a kerámiákig - hődiffúziós képességének gyors és egyszerű mérését. A hővezető képességből és a fajhőből kiszámítható az anyag hővezető képessége. Az LFA-mérés során a minta elülső felületét villanólámpával vagy lézerimpulzussal melegítjük, és a hátsó felület hőmérsékletnövekedését infravörös detektorral rögzítjük.

Ahhoz, hogy a detektor jó jelet adjon, a mintának néhány fontos kritériumnak kell megfelelnie:

  • A minta nem lehet áttetsző a látható és a közeli infravörös hullámhossz-tartományban.
  • A minta nem verheti vissza a fényt
  • A mintának jó emissziós és abszorpciós képességgel kell rendelkeznie.

Nem minden anyag felel meg automatikusan ezeknek a kritériumoknak. Sok polimer és üveg áttetsző a látható és a közeli infravörös hullámhossztartományban. A fémek viszont erősen fényvisszaverőek. Ezenkívül a legtöbb anyag alacsony emissziós/elnyelési képességgel rendelkezik, ami csökkenti a jel-zaj arányt. Ezekben az esetekben a jó jelek elérése érdekében a mintákat vagy grafittal bevonják, vagy arannyal porlasztják. Ez az alkalmazási megjegyzés leírja, hogy a bevonat hogyan kerül fel a különböző mintákra, és hogy a bevonat milyen hatással lehet a mérési eredményre.

Mikor van szükség bevonatra?

Általában minden mintát be kell vonni. A bevonat javítja a minta emissziós/elnyelési tulajdonságait, optimalizálva a jel-zaj arányt. Az 1. ábra egy bevonattal ellátott és egy bevonat nélküli minta jelét mutatja. A jel-zaj arány és a görbe felbontása jelentősen rosszabb a bevonat nélküli minta esetében.

1) A bevonat nélküli (a) és a bevonatos minta (b) jelei; a bevonat nélküli mintához képest a bevonatos minta jelintenzitása megnövekedett

Csak néhány olyan mintát, amely nem fényvisszaverő és átlátszatlan (pl. széntartalmú minták), nem kell bevonattal ellátni. A 2. ábrán egy grafittartalmú polimerminta grafitbevonattal és grafitbevonat nélkül kapott jelei láthatók. Mivel ez a minta nem áttetsző és nem tükröződik, mindkét jel majdnem azonos, és a hődiffúziós képesség méréséhez nem feltétlenül szükséges a bevonat.

A bevonat feltétlenül szükséges, ha a minta Fajlagos hőkapacitás (cp)A hőkapacitás egy anyagspecifikus fizikai mennyiség, amelyet a mintadarabba juttatott hőmennyiség és az ebből eredő hőmérséklet-emelkedés hányadosa határoz meg. A fajlagos hőkapacitás a minta egységnyi tömegére vonatkozik.fajlagos hőkapacitását egy referenciához viszonyítva mérjük az LFA segítségével. A minta és a referencia azonos emissziós/abszorpciós képességet igényel. Ez grafitréteggel érhető el.

2) Grafittartalmú mintákból származó jelek bevonattal (a) és bevonat nélkül (b); a) a = 0,635 mm²/s, b) a = 0,632 mm²/s

Melyik bevonatot kell alkalmazni és mikor?

A grafit a szabványos bevonat. Grafitpermet formájában alkalmazzák, és a mintán megszáradva grafitréteget képez.

Nagyon vékony, átlátszó minták, pl. PE-fóliák esetében a grafitréteg a mintához képest túl vastag lehet a fényáteresztés kiküszöbölése érdekében. Ebben az esetben jobb, ha egy aranyréteget porlasztunk a mintára, hogy az átlátszatlanná váljon. Az aranybevonatú mintát ezután grafittal kell porlasztani, hogy növeljük az emissziós/abszorpciós képességét.

Azokban az esetekben, ahol a szén potenciálisan reakcióba léphet a mintával, különösen magas hőmérsékleten (pl. acélok esetében), más bevonat alkalmazása lehet szükséges. Gyakran elegendő a felület egyszerű érdesítése, pl. homokfúvással vagy csiszolópapírral.

Milyen vastagon kell a bevonatot felvinni?

A legtöbb minta esetében elegendő egy kb. 5 μm-es egyenletes grafitréteg, amely alaposan bevonja a felületet, és nincs hatással a mérési eredményre. A 3. ábra egy fémmintát mutat grafitbevonat előtt és után.

Nagyon vékony mintákra történő arany porlasztásakor csak egy vékony, nm-es vastagságú aranyréteget kell felvinni. A cél az, hogy a mintán keresztüli fényáteresztés megszűnjön. Az aranybevonat megfelelőségét a fényáteresztés megakadályozásában erős fényforrással lehet ellenőrizni. A porlasztási folyamatot addig kell ismételni, amíg a fényt a minta már nem engedi át. Az aranybevonatú mintát ezután grafittal kell porlasztani (nem kell bevonni) úgy, hogy az aranyréteg még mindig jól látható legyen. Egy példa erre a 4. ábrán látható.

3) A minta képei grafitbevonat előtt és után a) Bevonat nélkül b) Grafitbevonattal
4) Vékony minta bevonása arannyal és grafittal a) Vékony minta bevonat nélkül b) Vékony aranyréteggel és grafit "porozással" bevont minta

Hogyan befolyásolja a bevonat a mérési eredményt?

A helyesen felhordott bevonat nincs hatással a mérési eredményre. Van azonban néhány kivétel, ahol a bevonatot különös gondossággal kell felhordani, hogy elkerüljük a mérés negatív hatását. Az erősen vezető anyagok, mint például a réz vagy az alumínium esetében a túl vastag grafitréteg a minták Hővezető képességA hővezető képesség (λ, mértékegysége W/(m-K)) az energia - hő formájában történő - szállítását írja le egy tömegtestben a hőmérséklet-gradiens hatására (lásd az 1. ábrát). A termodinamika második törvénye szerint a hő mindig az alacsonyabb hőmérséklet irányába áramlik.hővezető képességét alacsonyabb értékekre tolhatja el, mivel a grafit rosszabb vezető. Erre egy példa az 5. ábrán látható.

5) Különböző vastagságú grafitbevonattal ellátott, 2 mm vastagságú rézminta hővezetési tényezője

Ebben a példában a rézminta normál vastagságú (kb. 5 μm) grafitréteggel való bevonása a réz Hővezető képességA hővezető képesség (λ, mértékegysége W/(m-K)) az energia - hő formájában történő - szállítását írja le egy tömegtestben a hőmérséklet-gradiens hatására (lásd az 1. ábrát). A termodinamika második törvénye szerint a hő mindig az alacsonyabb hőmérséklet irányába áramlik.hővezető képességének 4%-os csökkenését okozta a 117 m²/s-os névleges értékhez képest. Amikor csak egy small grafit "porozást" alkalmaztunk (6. ábra), a helyes hővezetési értéket kaptuk (piros szimbólum a grafikonon).

6) Bevonat nagyon jól vezető mintákhoz a) Bevonat nélkül b) Nagyon kevés grafit

Az is lehetséges, hogy túl kevés grafitot alkalmazunk. Ez például egyes polimereknél előfordulhat. Amint a 7a) ábrán a mérés elején látható, ha a grafitbevonat túl vékony, a villanólámpa sugárzása behatolhat a detektorba. Ebben az esetben célszerű olyan vastagságú bevonatot alkalmazni, amely megakadályozza ezt a fénybehatolást, amint az a 7b) ábrán látható.

7) LFA-mérés egy polmyer-mintán a) elégtelen grafitbevonattal és b) elégséges grafitbevonattal

Következtetés

Általában minden mintát valamilyen mértékben be kell vonni az LFA-mérés előtt. A vizsgálandó anyag típusától és vastagságától függően pl. arany és/vagy grafit szolgálhat bevonóanyagként. Egy egyszerű grafitréteg a legtöbbször elegendő. Az alkalmazandó grafitréteg vastagsága a minta vastagságától és vezetőképességétől, valamint attól függ, hogy alkalmaznak-e aranybevonatot.