módszerek

Hőáramlásmérő (HFM)

aSTM C518, ASTM C1784, ISO 8301, JIS A1412, DIN EN 12664 és DIN EN 12667 alapján

A hőáramlásmérőben (HFM) a próbadarabot két fűtött lemez közé helyezik, amelyeket a felhasználó által meghatározott átlagos mintahőmérsékletre és hőmérséklet-csökkenésre szabályoznak a próbadarabon átáramló hő mérése érdekében. A minta vastagsága (L) megfelel a minta tényleges méretének, vagy egy összenyomható minta kívánt vastagságának. A mintán keresztüláramló hőáramot (Q) két kalibrált hőáram-jeladó méri, amelyek a minta mindkét oldalának large területét lefedik.

A hőegyensúly elérése után a vizsgálat befejeződik. A hőáram-átalakító kimeneti jelét egy etalon segítségével kalibrálják. A Hővezető képességA hővezető képesség (λ, mértékegysége W/(m-K)) az energia - hő formájában történő - szállítását írja le egy tömegtestben a hőmérséklet-gradiens hatására (lásd az 1. ábrát). A termodinamika második törvénye szerint a hő mindig az alacsonyabb hőmérséklet irányába áramlik.hővezető képesség (λ) kiszámításához az átlagos hőáramot és az R hőellenállást használják a Fourier-törvénynek megfelelően (lásd a képleteket a jobb oldalon). A hőátbocsátási tényező, más néven U-érték, a teljes hőellenállás reciproka. Minél kisebb az U-érték, annál jobb a szigetelőképesség.