A reométertől a 3D-s biónyomtatóig: annak mérése, hogy a biofestékek mit élnek át valójában a nyomtatás során

A nyomtatható biofestékek a laboratóriumokban a legigényesebb puha anyagok közé tartoznak. Nyíróerő hatására elvékonyodnak, megadják magukat, visszanyerik eredeti alakjukat, és sokuk feldolgozás közben gélesedik. A rotációs és kapilláris reometria pontosan leírja ezt a viselkedést, azonban a mérési geometriában lévő minta ritkán van ugyanabban az állapotban, mint a fúvókából kilépő anyag. A készítmény összeállítása, a reológiai jellemzés, a nyomtathatóság értékelése és a sejtek életképességének vizsgálata általában külön műszereken és külön mintákon történik. A jelentett életképesség ezért inkább a műszer beállításaihoz kapcsolódik, mint a sejtek által ténylegesen tapasztalt mechanikai terheléshez, ami megnehezíti az eredmények laboratóriumok közötti összehasonlítását.

Ezen a webináriumon Ruben Gerrit Scheuring és Dr. Stefan Schrüfer egyetlen mérési láncot követnek nyomon a reométertől a sejtig. Kezdésként bemutatják, mit árul el a rotációs és a kapilláris reometria a biofesték viselkedéséről, számszerűsítik az anyagot a finom fúvókán belül érő nyíróerő-viszonyokat, majd bemutatják a Byte 1-et, egy extrudálásos biónyomtatási platformot, amely integrált, folyamatba épített jellemzéssel rendelkezik. Négy egymástól függetlenül táplált patron, cserélhető keverőgeometria és két külön hőmérséklet-szabályozó áramkör teszi lehetővé a programozható összetételeket és a nyomtatófejben történő szabályozott gélesedést, míg az integrált nyomásérzékelés és a kettős nézetű képalkotás figyeli az áramlást és a nyomtathatóságot.

Esettanulmányok szemléltetik, hogyan állítottak elő több mint 100 készítményt csupán négy kiinduló oldatból, és hogyan észlelik automatikusan az olyan instabilitásokat, mint az eltömődés és a fokozatos gélképződés. Mivel minden futtatásnál ismertek a folyamat közbeni nyomás, a fúvóka geometriája és a reológiai viselkedés, a falon fellépő nyírófeszültség és a nyírási előzmények becslések helyett mérhető mennyiségekké válnak. Ez lehetővé teszi a sejtek életképességének értékelését a ténylegesen alkalmazott mechanikai terheléshez viszonyítva, és feltárja azokat a hatásokat, amelyek offline körülmények között láthatatlanok maradnak, például a nyomtatás során a tinta gélképződése miatt emelkedő nyírófeszültséget.

Csatlakozzon hozzánk, és nézze meg, hogyan lehet a reológiai jellemzést, a nyomtatást és a biológiai eredményt egyetlen mérhető folyamatba összekapcsolni három különálló kísérlet helyett.

Különleges vendégeink:
Ruben Gerrit Scheuring és Dr. Stefan Schrüfer
RevoBITs GmbH