alkalmazások

Fémek és ötvözetek

A fajlagos hőkapacitások, a hőtágulási együtthatók, az olvadási és szilárdulási hőmérsékletek vagy entalpiák, valamint a jellemző termikus hatások - korrozív körülmények között is - a kohászati alkalmazásokban nagy érdeklődésre számot tartó területek közé tartoznak.

Az Olvadási hőmérsékletek és EnthalpiákEgy anyag fúziós entalpiája, más néven látens hő, annak az energiabevitelnek, jellemzően hőnek a mértéke, amely ahhoz szükséges, hogy egy anyag szilárd állapotból folyékony állapotba kerüljön. Egy anyag olvadáspontja az a hőmérséklet, amelyen szilárd (kristályos) állapotból folyékony (izotróp olvadék) állapotot vált.olvadás, a KristályosodásA kristályosodás a kristályok kialakulása és növekedése során végbemenő fizikai folyamat. E folyamat során kristályosodási hő szabadul fel.kristályosodás, a fázisátalakulások és a Fajlagos hőkapacitás (cp)A hőkapacitás egy anyagspecifikus fizikai mennyiség, amelyet a mintadarabba juttatott hőmennyiség és az ebből eredő hőmérséklet-emelkedés hányadosa határoz meg. A fajlagos hőkapacitás a minta egységnyi tömegére vonatkozik.fajlagos hőkapacitás a fémek és ötvözetek fontos kémiai tulajdonságai, amelyeket DSC vagy STA (egyidejű termikus analízis) segítségével mérnek. Ezek mellett a korrózió, oxidáció vagy redukció hatása, valamint a mágneses átmenetek és az anyagok hőstabilitása is elemezhető.

A dilatométerekkel pontosan mérhető a hőtágulási együttható, a DMA pedig meghatározza a rugalmassági modulust és az alkatrészeknél a gyakorlatban fontos csillapítási értékeket.

Az LFA-val a Hővezető képességA hővezető képesség (λ, mértékegysége W/(m-K)) az energia - hő formájában történő - szállítását írja le egy tömegtestben a hőmérséklet-gradiens hatására (lásd az 1. ábrát). A termodinamika második törvénye szerint a hő mindig az alacsonyabb hőmérséklet irányába áramlik.hővezető képesség és a hővezetés - akár az olvadt fémek esetében is - vizsgálható.