Fogalomtár

Olvadási hőmérsékletek és Enthalpiák

Az olvadáspont és az olvadási entalpia fontos és hasznos termodinamikai tulajdonságok.

Egy anyag fúziós entalpiája, más néven látens hő, annak az energiabevitelnek, jellemzően hőnek a mértéke, amely ahhoz szükséges, hogy egy anyag szilárd halmazállapotból folyékony halmazállapotúvá alakuljon át.

Egy anyag olvadáspontja az a hőmérséklet, amelyen szilárd (kristályos) állapotból folyékony (izotróp olvadék) állapotba változik. Példaként a nikkel olvadáspontját ábrázoljuk az alábbiakban, ahol az olvadás 1455°C-os extrapolált kezdőhőmérsékleten kezdődik.
Az 1468°C-on észlelt csúcshőmérséklet néhány befolyásoló tényezőtől függ, mint például a minta tömege vagy a fűtési sebesség.

Az olvadásponton a szilárd és a folyékony fázis egyensúlyban van. Az anyag olvadáspontja függ a nyomástól, és általában szabványos nyomáson adják meg.

Az olvadáshatás könnyen, nagyfokú megbízhatósággal és pontossággal határozható meg endoterm folyamatokként a differenciál pásztázó kalorimetriával(DSC).
Továbbá a dilatometria is megvalósítható módszer olyan eljárásokhoz, mint az olvadáspont meghatározása.