Fogalomtár

Kristályosság / kristályossági fok

A kristályosság a szilárd anyag szerkezeti rendezettségének mértékére utal. Egy kristályban az atomok vagy molekulák elrendeződése következetes és ismétlődő. Számos anyag, például üvegkerámia és egyes polimerek úgy állíthatók elő, hogy kristályos és amorf területek keveréke keletkezik.

Azonban még a teljesen kristályos anyagok esetében is változhat a szerkezeti tökéletesség mértéke.

Például a legtöbb fémötvözet kristályos, de általában sok független kristályos régióból (szemcsékből vagy kristallitokból) áll.

A szemcsehatárok által elválasztott különböző orientációkban más kristályszerkezeti hibákat, például diszlokációkat is tartalmaznak. Ez csökkenti a szerkezeti tökéletesség fokát.

A legtökéletesebb kristályok a félvezető elektronikához gyártott szilícium buborékok, amelyek large egykristályok (azaz nincsenek szemcsehatárok); ezek csaknem diszlokációmentesek, és pontosan szabályozott koncentrációban tartalmaznak hibás atomokat.

A polimerek kristályosodása megfigyelhető egyes hőre lágyuló műanyagoknál. Az olvadék megszilárdulásakor a polimerben a molekulaláncok részleges igazodása következik be. A kristályosodási magok alapján a molekulaláncok összecsukódnak, és rendezett, lamelláknak nevezett területeket alkotnak.

Kérdése van?

Szakértőink szívesen segítenek Önnek.

Kapcsolatfelvétel

Megfelelő termékek az Ön méréséhez

Kristályossági fok

A műanyagok tulajdonságait jelentősen befolyásolja a kristályosodásuk mértéke. Minél magasabb a kristályosodási fok, annál merevebb és erősebb, de annál ridegebb is egy öntött alkatrész.

A KristályosodásA kristályosodás a kristályok kialakulása és növekedése során végbemenő fizikai folyamat. E folyamat során kristályosodási hő szabadul fel.kristályosodás mértékét befolyásolja a kémiai szerkezet és a termikus előzmények, például a feldolgozás során alkalmazott hűtési körülmények vagy a hőkezelés utáni hőkezelés.

A K kristályosodási fok meghatározásához a mért ∆Hmeas olvadási entalpiát a teljesen kristályos anyagra vonatkozó ∆Hlit irodalmi értékhez viszonyítjuk.

K= ∆Hmeas / ∆Hlit

Hőtörténet: A termikus vagy mechanikai előzményeket a DSC-mérés 1. fűtési görbéje mutatja. A 2. fűtési görbe az anyagtulajdonságok meghatározására szolgál adott dinamikus körülmények között.

A kristályossági fok jelentősen befolyásolja a keménységet, a sűrűséget, az átlátszóságot és a diffúziót.

A tulajdonságokat azonban nem csak a kristályossági fok határozza meg, hanem a szerkezeti egységek mérete vagy a molekuláris orientáció is.

A polimerek kristályossági fokának meghatározása

Az alacsony SűrűségA tömegsűrűséget a tömeg és a térfogat arányaként határozzák meg. sűrűségű polietilén (LDPE), a nagy SűrűségA tömegsűrűséget a tömeg és a térfogat arányaként határozzák meg. sűrűségű polietilén (HDPE) és a polipropilén (PP) olvadási viselkedését az 1. ábra mutatja.

A csúcshőmérsékletek segítenek a polimerek és polimerkeverékek azonosításában.

A csúcsterületek az olvadási entalpiákat jelölik.

A kísérletből származó értékek alapján a kristályossági fok meghatározható a szabványos Proteus® kiértékelő szoftver segítségével.

A 100%-ban kristályos PE olvadási entalpiája 293 J/g, a PP esetében pedig 207 J/g. Ez LDPE esetében 46,5%-os, HDPE esetében 74,2%-os, PP esetében pedig 48,8%-os számított kristályosságot eredményez.

Az LDPE, HDPE és PP olvadási viselkedését bemutató DSC-görbe a kristályossági százalékokkal változó hőmérsékleten.
1. ábra: A kristályosodási fok meghatározása különböző polimerek esetében RT és 200°C között 10 K/perc fűtési sebességgel nitrogén atmoszférában (40 ml/perc); a méréseket a DSC 204 F1 Phoenix® ® készülékkel végeztük, lyukacsos fedelű alumíniumtégelyeket használva.

A kristályossági fok meghatározása utókristályosítás során

A PET kristályossági fokának (K) kiszámítása az alábbi 2. ábrán látható.

Ezen a ponton az olvadék entalpiaterületét, ∆hm, itt 42,83 J/g, kivonjuk az utóKristályosodásA kristályosodás a kristályok kialakulása és növekedése során végbemenő fizikai folyamat. E folyamat során kristályosodási hő szabadul fel.kristályosodás entalpiaterületéből, ∆hc, itt 40,29 J/g, és elosztjuk az irodalmi 140 J/g értékkel.

Ez a PET esetében 1,8%-os kristályosodási fokot (K) eredményez.

A PET kristályossági fokának számítása, amely RT és 300°C közötti termikus viselkedést mutat olvadási és kristályosodási csúcsokkal.
2. ábra: A kristályosodási fok, K, kiszámítása a PET utókristályosítása során az RT és 300°C közötti hőmérséklet-tartományban. A mintát 10 K/perc fűtési sebességgel melegítettük egy lyukacsos fedelű, lezárt alumíniumtégelyben.
AI Overview
An error occurred. Please try again.