| Published: 

UV-keményítő rendszerek vizsgálata fotódifferenciális pásztázó kalorimetriával (Photo-DSC)

Bevezetés

A differenciál pásztázó kalorimetria (DSC) lehetővé teszi a fázisátalakulási hőmérsékletek és az átmeneti entalpiák meghatározását, a keményedési reakciók esetében is. A mintákat általában egy lyukas fedelű tégelyben elemzik normál nyomáson, állandó tisztítógáz-áramlás mellett. A differenciál pásztázó kalorimetria a fénykeményedési reakciók vizsgálatára is használható [1]. Az UV-lámpa és a NETZSCH DSC 204 F1 Phoenix® (1. ábra) kombinációja itt sokoldalú eszközt jelent.

NETZSCH Photo-DSC 204 F1 Phoenix készülék Omnicure S2000 lámpával, fejlett termikus analízis alkalmazásokhoz.
1) NETZSCH Photo-DSC 204 F1 Phoenix® Omnicure S2000 lámpával felszerelt S2000 lámpa

Eredmények

Egyszeri keményítésű rendszerek: 2 nyomdafesték "jó/rossz" összehasonlítása

A mintát egy nyitott tégelyben készítik el, amelyet UV-fénnyel besugároznak. Az intenzitás és a besugárzás ideje egy meghatározott hőmérsékleti program mellett változtatható. Általában IzotermikusAz ellenőrzött és állandó hőmérsékleten végzett vizsgálatokat izotermikusnak nevezzük.izotermikus körülményeket vagy dinamikus hőmérsékleti programot alkalmaznak.

A 2. ábra egy akrilát alapú szitanyomófesték keményítésének Photo-DSC eredményeit mutatja. Két különböző tételű mintát vizsgáltunk. A kísérletet állandó 35 °C-os hőmérsékleten, nitrogén atmoszférában végeztük. A besugárzás impulzusos módon történt, 1 W/cm² intenzitású UV-impulzusokkal, 1 s impulzusidővel. A mérésből kiszámítottuk a konverziós görbét, feltételezve, hogy az utolsó besugárzási lépés során már nem történik keményedés. Az utolsó besugárzási lépést kivontuk az előző lépésekből, és az egyes lépések entalpiáját a teljes entalpiával arányosan állítottuk be.

Szitanyomófesték UV-keményedési eredményeit bemutató grafikon, zölddel kiemelve a "jó tétel" és pirossal a "rossz tétel".
2) Szitanyomófesték UV-keményedése (zöld: "jó tétel"; piros: "rossz tétel")

A 3. ábrán látható konverziós görbe azt mutatja, hogy az első két besugárzási lépés során a "jó" minta keményedési viselkedése némileg eltér a "rossz" mintáéhoz képest.

A szitanyomó festékek konverziós százalékát tíz impulzusszámon keresztül ábrázoló oszlopdiagram, kiemelve a jó tétel (zöld) és a rossz tétel (piros) teljesítményét.
3) Szitanyomó festék átalakítása (zöld: "jó tétel"; piros: "rossz tétel")

A 4. ábra a két tinta teljes entalpiáját mutatja, amelyek jelentős különbségeket mutatnak. A "jó" minta nagyobb reaktivitást mutat a "rossz" mintához képest.

Az UV-keményítés teljes entalpiájának összehasonlítása: "J/g és a "rossz tétel" 27 J/g, kiemelve a teljesítménybeli különbségeket.
4) Az UV-keményedés teljes entalpiája a "jó tétel" (zöld) és a "rossz tétel" (piros) esetében

A gáz légkörének hatása

Az oxigén hatása a keményedési viselkedésre jól ismert az akrilát rendszerek esetében. Ez a "jó" szitanyomófesték esetében az 5. ábrán látható. A különböző atmoszférájú UV-DSC mérések könnyen megvalósíthatók a NETZSCH DSC 204 F1 Phoenix® készülékkel a belső tömegáram-szabályozók segítségével a pontos öblítőgáz-áramláshoz. Az eredmények azt mutatják, hogy a nitrogén atmoszférában végzett méréshez képest a keményedés entalpiája alacsonyabb. A jelenlévő oxigén az UV-keményítési folyamat gátlószereként hat [2].

Az UV-DSC keményítési eredmények összehasonlítása szintetikus levegő (kék) és nitrogén (zöld) atmoszférában, a minta teljesítményét szemléltetve.
5) UV-DSC keményedési eredmények különböző atmoszférák esetén (kék: szintetikus levegő; zöld: nitrogén)

A szín hatása a keményedési viselkedésre

A 6. ábrán a kék görbék a két kék tinta UV-DSC eredményeit, a piros görbék pedig a piros tinták UV-DSC eredményeit mutatják. Mindkét kék tinta (különböző tételek) jelentősen magasabb entalpiát mutat az UV-keményedéshez, mint a piros tinták. Az UVDSC-eredmények ismét az azonos színű két tintatétel keményedési viselkedésének enyhe különbségeit figyelik. Különösen új készítmények kifejlesztése esetén az UV-DSC eredmények hasznos eszközként szolgálnak a különböző színű, de azonos keményedési viselkedésű készítmények eléréséhez, ami a későbbi alkalmazáshoz szükséges.

UV-DSC analízis grafikonja, amely négy UV-hőkezelő festék hőátmenetét mutatja kék és piros színnel, a legfontosabb mérési adatok kiemelésével.
6) UV-DSC eredmények négy különböző színű UV-keményítő tinta esetében (két kék és két piros tinta)

Eredmények a kettős keményítésű rendszerre vonatkozóan

Az egyetlen keményedési mechanizmussal rendelkező rendszerek vizsgálata mellett az UV DSC kettős keményedésű rendszerek [3], például speciális ragasztótípusok esetében is használható. Az ilyen típusú ragasztók nem csak UV-sugárzással keményednek, hanem termikus utókeményedési hatást is mutatnak. A 7. ábra egy ilyen rendszer eredményeit mutatja. Az UV-fénnyel történő 1 s-os besugárzás környezeti hőmérsékleten 251 J/g entalpiával exoterm keményedési hatást mutat. A mintát 200 °C-ra melegítve a termikus keményedési hatás 164 °C-on (csúcshőmérséklet) 55 J/g entalpiával figyelhető meg. Ez a példa egyértelműen bizonyítja, hogy a keményedési viselkedés teljes jellemzése egyetlen UV-DSC kísérletből is levezethető.

Kettős keményítésű ragasztó DSC-elemzési grafikonja, amely az UV-keményedés hatását mutatja be, kiemelve a legfontosabb termikus tulajdonságokat és csúcshőmérsékleteket.
7) UV-DSC eredmények egy kettős keményedésű ragasztó esetében

Összefoglaló

A differenciál pásztázó kalorimetria (DSC) UV-lámpával kombinálva lehetővé teszi az UV-keményítő rendszerek keményedési folyamatainak vizsgálatát. A kapott eredmények segítenek betekintést nyerni a keményedési mechanizmusokba és a keményedési reakciók kinetikájába. Ezenkívül kettős keményítésű rendszereket is vizsgáltak egyetlen kísérlet keretében.

Literature

  1. [1]
    Schwalm, R., "UV coating - Basics, Recent Developments and New Applications"; Elsevier, Amsterdam-Oxford, 2007.
  2. [2]
    B. Vollmert, "Grundriss der Makromolekularen Chemie" Vol. I, Karlsruhe 1982, 76 ff.
  3. [3]
    J.P. Fouassier (szerk.), "Radiation curing in polymer science and technology", Elsevier, 1993, 6. fejezet, S. Peters, "Overview of Dual-Cure and Hybrid-Cure Systems in Radiation Curing".
AI Overview
An error occurred. Please try again.