A helyi kezelések reológiája

A helyi kezeléseket általában bőrbetegségek, gyulladások és irritáció kezelésére alkalmazzák. Az aktív komponenseket, például a fehérjéket és a bioanyagokat hatékonyan kell eljuttatni a bőr vagy a szövetek felszínére és gyakran a mélyebb bőrrétegekbe. A bőrön kívül más szövetekre is alkalmazhatók, például szemfertőzések esetén szemcseppek, vagy légúti megbetegedések esetén orrspray-k. Az adagolórendszerek krémek, testápolók, gélek, habok vagy habok, kenőcsök és oldatok formájában is megjelenhetnek. Ezek formulázása, tárolása és bőrre történő felvitele nagyban függ reológiai viselkedésüktől.

A fizikai stabilitás, hogy a termék ne váljon szét fázisban vagy ne menjen át szinerezisbe, reométerrel vizsgálható. Fontos, hogy ezeket a kezeléseket úgy alakítsuk ki, hogy a betegség típusának megfelelő viszkozitással rendelkezzenek. Ez befolyásolja, hogy a termék hogyan ül a bőrön, és ezért milyen gyorsan szívódik fel. Akár vastagabb konzisztenciájú (viszkozitású) kenőcsöt szeretnénk, hogy nagyobb lágyító gátat biztosítson, akár alacsony viszkozitású cseppeket, hogy kompatibilis legyen a szövetekkel, például a szemmel, a füllel vagy az orral.

Az alábbi grafikon a helyi krémek, gélek és habok viszkozitásának összehasonlító eredményeit mutatja. A habnak sokkal finomabb a szerkezete és a folyáshatára, mint a gélnek és a krémnek. Ez azonban változhat a hab típusától és az állapottól függően, amelyre tervezték. Ez bármely helyi kezelésre is igaz; a reológiai tulajdonságok jelentősen eltérhetnek az egyes készítmények esetében, és fontos, hogy azok megfeleljenek a tervezett alkalmazásnak. Ezért olyan fontos az új készítmények reológiájának mérése és megértése.

Ha többet szeretne megtudni az emulziók és krémek reológiájáról, itt jelentkezhet a webináriumra.