| Published: 

Nagy sebességű kemence

Bevezetés

A becsült mérési idő - az eredmények megbízhatóságával és szignifikanciájával együtt - gyakran fontos szerepet játszik szinte minden analitikai kérdésben. Minél intenzívebben kapcsolódnak az elemzési módszerek a termelési folyamatokhoz, annál fontosabbá válik ez. Míg az új anyagok kutatásában és fejlesztésében a tulajdonságok jellemzésének mérési idejét magától értetődően ütemezik, addig a folyamatelemzésben a gyártóüzemek kapacitása határozza meg, hogy milyen időközönként kell ellenőrizni a termék tulajdonságait és a termék minőségét. A minőségbiztosítási célú elemzéseket ezért gyakran on-line, a gyártási folyamat során kell megvalósítani, vagy legalábbis a szúrópróbaszerű mintavételes ellenőrzéshez néhány perc alatt el kell tudni végezni.

Korábban nehéz volt ezeket a területeket hőelemzéssel lefedni, mivel a hagyományos elemzések a mérési programtól függően 30 perctől több óráig tartottak. A mérési idő elsősorban a vizsgálandó anyagtól és/vagy a jellemző anyagtulajdonságok szempontjából vizsgálandó hőmérséklettartománytól függ. Meghatározó paraméterek itt is az alkalmazott fűtési és hűtési sebességek. Ezek viszont alapvetően a kemencék és az analitikai műszerek konstrukciós kialakításától függenek. És ez az a terület, ahol az újonnan kifejlesztett nagysebességű kemence új mércét állít fel.

A hagyományos termoanalitikai műszereknél 1 K/perc és 20 K/perc közötti fűtési és hűtési sebességek a szokásosak, míg a lehetséges tartomány 0,001 K/perc és 100 K/perc között van; az új nagysebességű kemence viszont akár 1000 K/perc fűtési sebességet is lehetővé tesz. Az 500 K/perc fűtési sebesség már két perc alá csökkenti a szobahőmérsékletről 1000 °C-ra történő mérési időt, és így óriási mértékben megnöveli a mintaátbocsátást.

Koncepció

Az új nagysebességű kemence nem igényel önálló műszert, hanem a jól bevált 400-as platformot egy újabb kemencetípussal bővíti. A platformkoncepció lehetővé teszi egy mérőműszer felszerelését két kemence két kemencéhez való emelőberendezéssel. A nagysebességű kemence tehát a dupla emelőberendezésre más kemencékkel kombinálva is felszerelhető. A második kemence helyett opcionálisan egy automatikus mintaváltó (ASC) is használható a nagysebességű kemence számára. A moduláris rugalmasság és különösen a nagysebességű kemence és az ASC kombinálhatósága nagy mennyiségű időt takarít meg, és így közvetlenül megnövekedett mintaátmenő teljesítményt eredményez.

Az STA 449 műszersorozathoz a következő kemencetípusok állnak rendelkezésreF1 és STA 449 F3 már kaphatók.

Különböző kemencetípusok az STA 449 számára, olyan anyagok specifikációival, mint az ezüst, az acél és a volfrám, hőmérséklet-tartományokkal.
1) Az STA 449 különböző kemencetípusai
Egy nagysebességű kemence keresztmetszete, amelyen a legfontosabb alkatrészek láthatók: gázkifúvó szelep, fűtőelem, mintatartó, védőcső és sugárzási pajzs.
2) A nagysebességű kemence keresztmetszete

Beállítás

A 2. ábra a nagysebességű kemence keresztmetszetét mutatja. Látható, hogy a nagysebességű kemence nem különbözik a 400-as platform más kemencéitől a főbb tervezési pontok, például a mérőfejek, a minta hőmérsékletének meghatározására szolgáló hely, a gázáramlás, valamint a minta- és a mérőkamra elkülönítése tekintetében.

A tégelytípusok és anyagok nagy választéka a nagysebességű kemencében is használható. Ez garantálja a vizsgálati eredmények ideális összehasonlíthatóságát, még akkor is, ha azokat különböző kemencetípusokkal kapjuk.

A nagysebességű kemence tényleges fűtőeleme egy ellenállással fűtött platina hálóból áll. A védőcső elválasztja a mintakamrát a kültértől, és lehetővé teszi a tiszta mintalégkörben való munkát a mintakamra evakuálásával és elárasztásával.

Mérési eredmények

A nagy fűtési sebességgel végzett mérések mellett a nagysebességű kemencével 10 K/perc és 20 K/perc hagyományos fűtési sebességgel végzett méréseket is elvégezték, hogy a vizsgálati eredmények összehasonlíthatóságát más termoanalitikai műszerekkel kapott eredményekkel biztosítsák.

A 3. ábrán a mért mintahőmérséklet idő függvényében történő ábrázolása lineáris fűtési sebességeket mutat a 10 K/perc és 500 K/perc közötti tartományban.

Ezzel megerősítést nyert, hogy a nagysebességű kemencének nem kell a gyors fűtési sebességre korlátozódnia, hanem tökéletesen alkalmas hagyományosabb alkalmazások kezelésére is.

A fűtési sebesség változtatása egyébként azonos vizsgálati körülmények között a fűtési sebesség növekedésével az eredmények magasabb hőmérsékletre tolódnak. Ez egy jól ismert összefüggés, amely lehetővé teszi továbbá a mért adatok kinetikai kiértékelését a speciálisan kifejlesztett NETZSCH weboldal segítségével Thermokinetics szoftver segítségével.

A gyógyszerfejlesztési folyamatot szemléltető folyamatábra, beleértve a K+F-et, a méretnövelést, a gyártást, a formulázást és a minőségellenőrzést.
3) A minta mért hőmérsékletének az idő függvényében történő rögzítése megerősíti a 10, 20, 50, 100, 200 és 500 K/perc lineáris fűtési sebességet
A TG 209 F1 Iris (piros) és az STA 449 F1 Jupiter (fekete) műszerekkel végzett polipropilén pirolízis hőelemzési eredményeinek összehasonlítása.
4) A polipropilén (PP) PirolízisA pirolízis szerves vegyületek termikus bomlása inert atmoszférában.pirolízisének mérési eredményeinek összehasonlítása a TG 209 F1 Iris (piros) és az STA 449 F1 Jupiter® (fekete) mérőműszerekkel

Ha a fűtési sebességek változása és a mért adatokra gyakorolt hatások közötti összefüggés ismert és matematikailag leírható, a mérések gyorsan elvégezhetők anélkül, hogy le kellene mondani a mérési adatok ismert mintatulajdonságokra való visszavezethetőségéről, ahogyan az például a NETZSCH éves kiadványokban szerepel.

A polipropilén (PP) PirolízisA pirolízis szerves vegyületek termikus bomlása inert atmoszférában.pirolízisének példáján keresztül az eredményeknek a fűtési sebességtől való függésére kell rámutatni.

A 4. ábra kezdetben azt mutatja, hogy a mérési eredményekben nincsenek jelentős különbségek, amikor a polipropilént azonos körülmények között két különböző termogravimetriás műszerrel (TG 209 F1 és STA 449 F1 ) vizsgálják.

Ez azért figyelemre méltó, mert a kemence eometriája és így az öblítőgázok áramlási feltételei is eltérőek.

A relatív tömegváltozás (TGA) eredményei mellett a 4. ábra szaggatott vonalként mutatja annak első deriváltját, azaz a tömegváltozási sebességeket (DTG). A 10, 20, 50, 100, 200 és 500 K/perc fűtési sebességek hőmérsékleteit kiértékelve, ahol a tömegveszteség sebessége maximális (a DTG görbe minimuma), a propilén PirolízisA pirolízis szerves vegyületek termikus bomlása inert atmoszférában.pirolízisének fűtési sebességfüggését kapjuk. Ezt az 5. ábra mutatja be.

A fűtési sebesség (K/perc) és a bomlási hőmérséklet (°C) közötti összefüggést bemutató grafikon a polipropilén pirolíziséhez.
5) A polipropilén PirolízisA pirolízis szerves vegyületek termikus bomlása inert atmoszférában.pirolízis-hőmérsékletének változása 10, 20, 50, 100, 200 és 500 K/perc fűtési sebességek esetén
A fűtési sebesség és a polipropilén bomlási hőmérséklete közötti összefüggést ábrázoló grafikon, amely a növekvő tendenciákat mutatja.
6) A polipropilén PirolízisA pirolízis szerves vegyületek termikus bomlása inert atmoszférában.pirolízis-hőmérsékletének változása 10, 20, 50, 100, 200 és 500 K/perc fűtési sebességek esetén

A fűtési sebességek logaritmikus skálázása egyenes vonalat eredményez, amint az a 6. ábrán látható. Az 5. és a 6. ábrán az y irányban feltüntetett hibasávok nem a valós hibákat, hanem csak a ± 2,5 K-os konfidenciaintervallumot mutatják.

A kalcium-karbonát (CaCO3) hőkezelése 600 °C felett Bomlási reakcióA bomlási reakció egy kémiai vegyület szilárd és/vagy gáznemű termékeket képező, hő hatására lejátszódó reakciója. bomlási reakciót eredményez, amelyben kalcium-oxid (CaO) és szén-dioxid (CO2) keletkezik az alábbi egyenlet szerint:

Kalcium-karbonát bomlási reakciója: CaCO3 hő hatására CaO és CO2 keletkezik. Ideális a kémiaoktatáshoz és a kutatáshoz.

Miközben a szilárd CaO a mintatégelyben marad, a CO2 és a tisztítógáz áramlása egyaránt elhagyja a készüléket a kimeneten keresztül. A felhalmozódottCO2 mennyisége tömegveszteségként számszerűsíthető.

A 7. ábra egy olyan tesztsorozat eredményeit mutatja be, amelyet a PP esetében leírt mérési körülmények között végeztünk. A tömegveszteség lépései nem függenek a fűtési sebességtől; a bomlási hőmérsékletek (DTG-minimum) a fűtési sebesség növekedésével magasabb hőmérsékletre tolódnak.

TGA és DTG profilok CaCO3 esetében, amelyek a hőstabilitást és a tömegváltozást mutatják a 10 K/min és 500 K/min közötti fűtési sebességek között.
7) TGA-DTG-eredmények CaCO3-ra 10 K/min és 500 K/min közötti különböző fűtési sebességeknél
A tömegveszteség mértéke a fűtési sebességgel nő, piros szaggatott görbével és kék adatpontokkal ábrázolva, kiemelve az elemzéshez szükséges kulcsfontosságú adatokat.
8) A tömegveszteség mértékének változása a fűtési sebesség függvényében

A tömegveszteség mértéke 5,1%/percről 128,8%/percre nő, amikor a fűtési sebességet 10 K/percről 500 K/percig növeljük (8. ábra).

Ez azt mutatja, hogy a fűtési sebesség hatása a mérési eredményekre egy követhető törvényt követ.

Ez az összefüggés meghatározó a különböző fűtési sebességgel meghatározott mérési eredmények összehasonlítása szempontjából.

Az olyan termékek anyagai, mint például a fékbetétek, most már üzemi körülmények között is elemezhetők. A fékezés során a mozgási energia a súrlódás révén hővé alakul át. Az anyag ezáltal nagyon rövid időn belül nagyon magas hőmérsékletnek tehető ki.

Az 500 K/perc fűtési sebesség lehetővé teszi ezeknek a szélsőséges üzemi körülményeknek az analitikus reprodukálását (9. ábra).

Egy fékbetétminta termikus gravimetriás (TGA) elemzésének eredményeit bemutató grafikon, amely a súlyveszteséget követi a különböző hőmérsékleteken.
9) Fékbetét mérési eredménye 500 K/perc fűtési sebesség mellett

Táblázat: A nagysebességű kemence műszaki adatai

Műszaki adatok Nagysebességű kemence

AtmoszféraInert, oxidáló
MintahordozóStandard STA
Maximális fűtési sebesség (lineáris)1000 K/perc
Max. mintahőmérséklet1250°C

Összefoglaló

Az új nagysebességű kemence a jól bevált 400-as platform bővítése, amely tovább növeli a már eddig is sokoldalú potenciált. Ennek egy része magában foglalja a nagysebességű kemence más kemencékkel való kombinálásának lehetőségét egy kétemeletes berendezésen vagy egy automatikus mintaváltóval (ASC). A nagysebességű kemence és más termogravimetriás műszerek mérési eredményeinek összehasonlíthatóságát a polipropilén PirolízisA pirolízis szerves vegyületek termikus bomlása inert atmoszférában.pirolízisének példáján keresztül mutatták be. Ez fontos előfeltétele az akár 500 K/perc fűtési sebességű mérések információtartalmának korlátlan kihasználásának.

A mérési eredményeknek a fűtési sebesség változásától való függése a fűtési sebesség logaritmikus skálázása mellett lineáris korrelációt mutat. Ezért a hagyományos fűtési sebességgel végzett mérésekkel való összehasonlítás is lehetséges. Maguk a tömegvesztési lépések nem függenek a fűtési sebesség változásától.

A CaCO3 termikus Bomlási reakcióA bomlási reakció egy kémiai vegyület szilárd és/vagy gáznemű termékeket képező, hő hatására lejátszódó reakciója. bomlását példaként használva azt is egyértelműen kimutatták, hogy bár a fűtési sebesség hatással van a mérési eredményekre, az is egy jól nyomon követhető törvényt követ.

A gyors fűtési sebességek alkalmazása tehát nem jár információveszteséggel, és az a tény, hogy egy-egy mérés csak néhány percet vesz igénybe, óriási időnyereséget eredményez, ami nagymértékben növeli a minták átfutási sebességét és ezáltal a termoanalitikai műszer hatékonyságát is.

Egy fékbetét termogravimetriás vizsgálata 500 K/perc sebességgel azt is lehetővé tette - a jelentősen megnövekedett áteresztőképesség mellett -, hogy a szélsőséges hőhatásnak kitett anyagokat először lehessen üzemi körülmények között elemezni.

AI Overview
An error occurred. Please try again.