Bevezetés
Hogy szereted a csokoládét? Egyenesen a hűtőből, hogy jólesően ropogjon? Vagy kissé melegebben, hogy lágyabb legyen a szájíz? A csokoládé hőmérséklete jelentősen befolyásolja a harapás és rágás közbeni érzékszervi élményt.
Mérési feltételek
Ez az érzékszervi érzékelés számszerűsíthető a párhuzamos lemezgeometriájú Kinexus rotációs reométer tengelyirányú képességeivel. A felső lemez szabályozott lefelé és felfelé irányuló mozgása az állkapocs mozgását szimulálja a rágás során.
Ennek illusztrálására egy darab csokoládét helyeztek a reométer alsó lemezére. A kezdeti rést (a felső és az alsó lemez közötti távolságot) 3 mm-re állítottuk be. A felső lemez ezután 30 mm/s állandó sebességgel lefelé mozdult, 1 mm-es névleges résig, majd visszatért a kiindulási helyzetbe. Az ehhez a mozgáshoz szükséges normál erőt feljegyezték, és ezt a ciklust egyszer megismételték. A vizsgálatot 10 °C-os (hűtött) és 35 °C-os (szájhőmérsékletű) csokoládéval végezték.
Mérési eredmények
Az 1. ábra a rés méretének (kék görbe) és az eléréséhez szükséges erőnek (narancssárga görbe) a változását mutatja. Ahogyan az várható volt, minél magasabb a hőmérséklet, annál könnyebben tömörül a csokoládé. 10°C-on 50 N erő csak 150 μm összenyomódást eredményezett, ami megakadályozta, hogy a felső lemez elérje a célul kitűzött 1 mm-es rést. Ezzel szemben 35°C-on csak 3,7 N kellett ahhoz, hogy a csokoládé 1 mm-re összenyomódjon.
Következtetés
Ezek az eredmények rávilágítanak a hőmérsékletnek a rágási érzetre gyakorolt jelentős hatására, és hangsúlyozzák a megfelelő tárolás fontosságát az optimális csokoládéélmény érdekében.